Kormos Lilla karrier coach

Találd meg a hivatásod!

Hogyan mondjunk nemet?

7 tipp, ha nehezedre esik nemet mondani.

2018. október 10. - K_Lilla

Nemet mondani nem könnyű . Néha olyannyira nem, hogy végül inkább igent mondunk, ha segítséget kérnek tőlünk. Természetes, hogy szeretnénk, ha elfogadnának, kedvelnének minket, szeretnénk kedvesek és együttműködőek lenni, vagy megfelelni az elvárásoknak. Gyerekkorunkban megtanultuk, hogy szót fogadjunk, és ne ellenkezzünk, mert akkor büntetést kapunk, sőt, elveszíthetjük szüleink szeretetét. Ez az alkalmazkodó, a másik fél elvárásainak megfelelő viselkedés azonban automatizmusként működve, felnőtt korunkban már nem segít, hanem hátráltat minket.

 rawpixel-675355-unsplash.jpg

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy kollégája, főnöke olyan segítséget kért tőle, ami indokolatlanul nagy terhet rótt rá. Természetes, hogy ilyenkor megjelenik bennünk a félelem, hogy mi lesz, ha visszautasítjuk a feladatot, és emiatt majd elveszítjük az állásunkat, vagy a kollégánkkal fennálló jó viszonyt. Mégsem vezet jóra, ha elvállalunk mindent, és folyamatosan hátrébb soroljuk saját magunkat, hogy másoknak segíthessünk, vagy feletteseink elvárásainak megfeleljünk. Aki mindig mindenre igent mond, könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy minden nap túlórázik, mert a saját munkájával elmarad, és többet vállal be, mint amennyi az idejébe beleférne. Ez pedig egyenes út a kiégés felé. Ha rendszeresen előfordul, hogy nem állunk ki magunkért, saját érdekeink folyamatosan sérülnek, annak egy idő után csökkenő önértékelés, lehangoltság, vagy akár depresszió kialakulása lehet a vége.

Hogyan mondjunk nemet?

A válasz nem is olyan nehéz, csak azt kell észben tartanunk, hogy minden helyzetben jogunk van nemet mondani. Önmagában attól, hogy nemet mondtunk egy kérésre, még nem kell, hogy bűntudatunk legyen. Csak a közlésünk stílusa lehet bántó, ha nem figyelünk rá oda, maga a kérés megtagadása nem! Ha udvariasak, tárgyilagosak, nyugodtak vagyunk, és nem minősítjük a másikat, akkor a nemleges válaszon sem fog senki megbántódni. Gondoljunk bele a másik fél helyzetébe is: nem velünk akar kiszúrni, csak szeretné valahogy megoldani a problémáját, és mi tűnünk neki a legjobb választásnak. Vehetjük elismerésnek is, hogy mások úgy gondolják, mi meg tudjuk oldani, amit ők nem.


rawpixel-1084272-unsplash.jpgNéhány tipp, ami megkönnyíti a nemet mondást:

  1. Priorizálj. Mi a fontosabb, amit te szeretnél csinálni, amit elterveztél, vagy amit a kollégád kér? Ha az előbbi, állj ki amellett, hogy követed az általad felállított prioritási sorrendet. Ha a főnököd kér meg valamire, amire a sok egyéb munka mellett már nincs időd, kérd meg őt, hogy segítsen a fontossági sorrend felállításában. Így nem mondtál nemet, de nem is vállaltad túl magad, mert az általa nem fontosnak tartott feladatok elvégzése lekerült a válladról.
  2. 2.Gondold végig, miről mondanál le, ha igent mondanál: a másra fordítható idődről, energiádról, a lelki nyugalmadról. Megéri?
  3. Ne félj kétszer is nemet mondani! Vannak, akik elsőre nem fogadják el a nemleges választ, de ettől még ne érezd úgy, hogy fel kell adnod, és meg kell változtatnod, amit egyszer már eldöntöttél és kimondtál. Tarts ki nyugodtan, akkor is, ha mások ezt nehezen fogadják el!
  4. Adj indoklást! Nem szükséges hosszan magyarázkodni, de ha adsz egy rövid indoklást, könnyebben el fogják fogadni, hogy jó okkal mondasz nemet.
  5. Ne halogasd a válaszadást! Abban hiába reménykedsz, hogy a másik elfelejtkezik majd a kéréséről, úgyse fog. Végül meg kell majd adnod a választ, és jobb, ha az illető minél hamarabb tudja, hogy mire számíthat, mert akkor lesz esélye máshogy megoldani a problémáját.
  6. Gondolj bele: biztos, hogy te vagy az egyetlen, aki segíthet az adott helyzetben? Nem lehet, hogy egyszerűen ez a másik számára a legegyszerűbb megoldás, de különben egy kis extra erőfeszítéssel ő maga is elvégezhetné az adott feladatot? Nem kell mindig átvállalni mások terheit, és a saját életünket jóval nehezebbé tenni. Segítsünk másoknak olyan mértékben, ami még belefér nekünk, és nem okoz különösebb gondot.
  7. Ha hajlamosak vagyunk egyből igent mondani, majd megbánni döntésünket, vezessük be, hogy időt kérünk, mielőtt válaszolnánk. Így higgadtan végig tudjuk gondolni, mit is szeretnénk, és ki tudjuk találni, hogyan tudjuk előadni a döntésünket.

 

források:

https://www.careerfaqs.com.au/news/news-and-views/how-to-say-no-to-anyone

https://www.themuse.com/advice/how-to-say-no-to-anyone-even-a-good-friend

https://www.psychologytoday.com/intl/blog/the-couch/201601/why-is-it-hard-say-no-and-how-can-you-get-better-it

6 ok, amiért hagyj fel a panaszkodással

Többek között boldogabb és egészségesebb leszel.

ryan-franco-684436-unsplash.jpg

Panaszkodni időnként mindenki szokott. Jó érzés így kiadni magunkból a felgyülemlett frusztrációt, levezetni a feszültséget. Csak sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a panaszkodástól nem leszünk jobban, sőt.  Itt van hat érv, hogy miért éri meg felhagyni ezzel a szokással.

  1. Képes leszel változtatni. Minden panasz mögött az a ki nem mondott gondolat húzódik meg, hogy tehetetlenek vagyunk az adott problémával szemben. Aki tehetetlen, az mindig a körülmények áldozata, és változtatni sem tud. Gondold inkább végig, hogy mi az, amit tehetnél, hogy megoldd a számodra kellemetlen helyzetet? Ha pedig nem tudsz változtatni (mert az a baj, hogy esik az eső, vagy hogy elment a busz az orrod előtt) akkor változtass a hozzáállásodon, és engedd el ezt a sérelmet. Arról, hogy hogyan érzed magad egy szituációban, te tudsz dönteni.                                                                                                                                                     
  2. Jobb hely lesz a világ. Pszichológiai kutatások igazolják, hogy a negatív gondolatok hatására egyre kilátástalanabb helynek fogod látni a világot, így ha hosszan sorolod a problémákat, egy idő után úgy fogod érezni, hogy teljesen elborítanak, és az egész életed problémák sorából áll. Ehelyett koncentrálj inkább arra, aminek örülhetsz, amiért hálás lehetsz, így rászoktatod az agyad arra, hogy észrevegye a jó dolgokat is.                                                        
  3. Egészségesebb leszel. A negatív gondolatokkal járó lehangoltság gyengíti az immunrendszered, így az egészségedre is negatív hatással van. Ezzel szemben a hála érzése 23%-kal csökkenti a stressz-hormon szintedet, és a vérnyomásodra is jó hatással van.                                                                                                                                                              
  4. Jobb emberi kapcsolataid lesznek. Mit gondolsz, mit érez az, akit elárasztasz a panaszaiddal? Vajon ő ettől jobban érzi magát? Nem valószínű. Ha pedig rosszabbul, akkor miért akarna a társaságodban lenni? Ugyanez fordítva is igaz: ahelyett, hogy folyton panaszkodó emberekkel vennéd körbe magad, nem lenne jobb pozitív gondolkodású, inspiráló, érdekes emberekkel beszélgetni? Mit élveznél jobban, a közös nevetést, vagy a közös siránkozást?                                                                                                                                                                        
  5. Elégedettebb leszel. Hiába is szeretnénk, sosem lesz minden tökéletes az életünkben. Ha a gondtalan, ideális állapot eljövetelét várjuk, folyton csalódottak és elégedetlenek leszünk. Fogadd el, hogy az élet velejárói a nehézségek, és mindenkit sújtanak, nem csak téged. Gondolj arra, hogy mit tanulhatsz az adott szituációból, mivel lettél több általa?                                                                                                                      
  6. Boldogabb leszel. Csak egy életed van, tényleg panaszkodással akarod tölteni? A problémáid vég nélküli sorolása helyett tölthetnéd az időd olyan tevékenységekkel is, amiktől jól érzed magad. Gondolkodj el rajta, hogy mit is csinálnál szívesen, amire eddig nem tudtál időt szakítani, és kezdd is el már ma!

 

Hogy a panaszkodás szokását sikeresen le tudd küzdeni, érdemes elgondolkodnod rajta, hogy mi is a funkciója az életedben. Több figyelemre, törődésre lenne szükséged? Hogyan tudnád ezeket megkapni panaszkodás nélkül? Szeretnéd, ha valaki megoldaná a nehéz helyzeteket, mert te képtelennek érzed magad rá? Mit tudnál tenni, hogy mégis sikerüljön, és át tudd venni az irányítást a saját életedben?

 

 

Miért olyan nehéz a változás mellett dönteni?

Te hogyan kerülöd el, hogy döntést kelljen hozni? Megéri a halogatás?

“A döntés - híd a vágy és a tett között. Azt jelenti, hogy az egyén elkötelezi magát a történések adott menete mellett” (Irvin D. Yalom).

Bizonyára te is kerültél már olyan helyzetbe, amikor egy fontos döntést kellett volna meghoznod, de nem voltál képes megtenni azt a lépést, ami változáshoz vezetett volna. Legyen szó munkahelyváltásról, költözésről, életmódváltásról vagy egy kapcsolatból való kilépésről, a döntés mindenképpen nehéz. Éppen ezért sokféleképpen védekezünk ellene.

brendan-church-182747-unsplash.jpg

Miért nehéz dönteni?

  • Amikor valami mellett döntünk, akkor egyúttal lemondunk az összes többi alternatíváról. A lemondás pedig fájdalmas dolog, benne van a veszteség érzése, és hogy nem lehet a miénk minden, korlátok közé vagyunk szorítva.
  • Ha döntünk, akkor felelősséget vállalunk. Ilyenkor szembesülünk azzal, hogy az életünket mi magunk alakítjuk, és ha épp nehéz helyzetben vagyunk, azért tulajdonképpen mi magunk vagyunk felelősek. Ráadásul, ha évekig halogattunk egy döntést, és abba a hitbe ringattuk magunkat, hogy nem volt választási lehetőségünk, akkor fájdalmas beismerni, hogy valójában volt, csak nem éltünk vele.
  • Félelem a következményektől. “Mi lesz, ha rossz döntést hozok? Mi lesz, ha a döntésem hatására elveszítek valakit, aki számomra fontos?”

 

Stratégiák a döntés elkerülésére

Mivel a döntés meghozatala nehéz és szorongást keltő, különféle stratégiáink alakultak ki, melyekkel kibújhatunk a döntéssel együtt járó felelősség alól. Az alábbi taktikák a leggyakoribbak: 

  • A döntés -és az ezzel járó felelősség - átruházása másra. Ez megnyilvánulhat abban, ha a környezetünktől várjuk, hogy megmondják, mit csináljunk, és mások tanácsai szerint cselekszünk. Ezzel az a probléma, hogy ha a döntés nem a miénk, akkor nem is leszünk elköteleződve mellette, és az első akadály megjelenésekor visszakozni fogunk (közben pedig szidjuk azt, akitől a tanácsot kaptuk). Lehetséges az is, hogy megvárjuk, hogy a másik tegye meg a végső lépést (például hogy kirúgjanak a munkahelyünkről vagy szakítson velünk a párunk), és így ne nekünk kelljen meghozni a döntést.
  • Pénzfeldobás, horoszkóp, kocka, teafű-jóslás, mindegy, csak valami tőlünk független “felsőbb erő” mondja meg, mit tegyünk.
  • Szabályok követése. Akár egy intézmény szabályrendszerére hivatkozunk, akár egy vallás előírásait követjük, sok döntés meghozatalától szabadulhatunk meg, ha úgy teszünk, mintha nem lenne jogunk dönteni, mintha már eleve el lenne döntve, mit kell tennünk.
  • A tényleges döntéshelyzet tagadása. Ha nincs más lehetőség, csak az az egy, amit éppen teszünk, akkor nem kell dönteni sem. Ehhez csak az szükséges, hogy kizárjunk minden lehetséges alternatívát, azáltal, hogy nem gondolkodunk el rajtuk, vagy leértékeljük magunkban, mint sokkal rosszabbat.

 

Hogyan döntsünk mégis?

Fontos megértenünk, hogy ha nem teszünk semmit, az is döntés. Ha hagyjuk, hogy mások irányítsák az életünket, azzal is döntést hoztunk, csak egy olyan döntést, ami nem a mi érdekünket szolgálja. Még a legnagyobb jóindulattal adott tanács is csak a másik szemszögéből jónak tűnő megoldást tudja kínálni, ami egyáltalán nem biztos, hogy a mi vágyainkkal, értékeinkkel összhangban áll. Hallgassunk inkább a saját vágyainkra, szükségleteinkre döntéseink meghozatalakor, és így biztos, hogy azok mellett ki fogunk tartani. Ha pedig később rossznak ítéljük az irányt, amerre indultunk, még mindig megtehetjük, hogy módosítunk rajta.

Ha belátjuk, hogy saját életünkért mi magunk vagyunk a felelősek, és módunkban áll változtatni bármilyen élethelyzeten, rossz szokáson vagy nem kielégítő kapcsolaton, akkor képesek leszünk olyan életet teremteni magunknak, amely elégedettséggel tölt el, és amelyben kiteljesedhetünk.

 

Ha nagy döntés előtt állunk, és úgy érezzük, egyedül nem boldogulunk, kérjük szakember segítségét! Egy coach, vagy pszichológus sokat segíthet a döntési alternatívák, lehetőségek feltérképezésében, végiggondolásában, a döntést övező félelmek, hiedelmek feldolgozásában.

 

Felhasznált irodalom: Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia, 2017 Park Könyvkiadó, Budapest

3 gyakran felmerülő kétség a karrierváltással kapcsolatban

Aki komolyan gondolkozik a karrierváltáson, azt is eltántoríthatja a döntéstől a környezete véleménye, vagy a félelmei. Az alábbi három kétség gyakran felmerül, de mit is érdemes ilyenkor végiggondolni?

alex-radelich-605219-unsplash.jpg

1. “Mit fog szólni a családom/párom/barátaim a döntésemhez?” Érdemes végiggondolni, hogy járhat-e a változás negatív következménnyel a környezetünkre nézve? Hogyan tudunk úgy váltani, hogy ezekre a következményekre fel legyünk készülve, amennyire lehet kivédjük őket, ezáltal döntésünk felelős legyen? Mérjük fel, mennyi plusz időt, energiát, pénzt kell áldoznunk a váltásra, és rendelkezünk-e ezekkel. Amennyiben pedig az ellenvetések és lebeszélések nem abból fakadnak, hogy bármiben is befolyással lennénk az illető életére, akkor merjünk kitartani álmaink mellett!

2. “Mi van, ha kiderül, hogy nem is vagyok jó álmaim munkájában?” A fő kérdés, hogy az ehhez a munkához szükséges alapvető képességek megvannak-e? Mert akkor van mire “építkezni”. Azt viszont ne gondoljuk, hogy bárki, aki most sikeres az adott szakmában, már ezzel a teljesítménnyel született. Tanulás, tapasztalatok kellenek, hogy az ember elsajátítson egy szakmát és igazán jó legyen benne. A kérdés, hogy szívesen tanulnál-e akár évekig az adott témáról, időt és energiát belefektetve? Érdekel-e annyira az adott terület, hogy munkaidőn túl, szabadidődben képezd magad, esetleg gyakornokként vagy önkéntesként kipróbáld magad benne?

3. “Mi van, ha nem fog tetszeni az új munka?” Ha kockáztatunk és mégsem jön be a váltás (nem tetszik az új munkahely, munkakör), azt ne kudarcként éljük meg, inkább egy állomásnak a cél felé vezető úton. Egyrészt még mindig visszatérhetünk a korábbi munkánkhoz, de kereshetjük tovább az “igazit” is. Másrészt az új helyzettel új tapasztalatokat szereztünk magunkról; igényeinkről és erősségeinkről.

Nem vettek fel!! Mit tegyek?!

Kiderültek a felvételi ponthatárok, és lehet, hogy te sem kerültél egyik főiskolára vagy egyetemre sem. Ezzel nem vagy egyedül, közel 32 ezren szintén nem jutottak be. Mit lehet akkor most csinálni?

 

anthony-tran-704719-unsplash.jpg

  1. Pótfelvételi. Augusztusban még jelentkezhetsz egy helyre, ha most nem kerültél be sehova. Ezek azonban többnyire már önköltséges helyek.
  2. Pontgyűjtés. Készülhetsz a következő évi felvételire szintemelő érettségivel, vagy nyelvvizsga megszerzésével.
  3. OKJ képzés. Beiratkozhatsz egy- vagy kétéves OKJ-s képzésre, sok képző intézményben vannak államilag támogatott, ingyenes helyek. OKJ-s végzettséggel akár jól fizető állást is találhatsz, de ha később felvételiznél felsőoktatási intézménybe, ott is előny, mert plusz pontokat kaphatsz érte.
  4. Felsőoktatási szakképzés. Ezt a képzési fajtát is a főiskolákon, egyetemeken találod meg, de ezek diplomát nem adnak. Előnyük, hogy alacsonyabb pontszám kell a bekerüléshez, és később plusz pontot érnek, ha ismét felvételiznél.
  5. Nyelvtanulás. Amellett, hogy a nyelvvizsga is plusz pontot ér, a későbbi elhelyezkedésnek is alapfeltétele a legalább egy idegen nyelv magabiztos elsajátítása. Az angoltudás ma már alap elvárás, de még egy további nyelv ismerete előnyt jelenthet a munkába álláskor.
  6. Munka. Ha nem szeretnél, vagy nincs lehetőséged tanulni a következő felvételiig, akkor kereshetsz olyan munkát, ami hasznos tapasztalatokkal gazdagít. Akár azért, mert valami köze van a területnek ahhoz, amilyen irányba szeretnél majd elhelyezkedni, akár mert így gyakorolhatod idegen-nyelv tudásod (vendéglátás, eladói, vagy irodai munkában is sok helyen kell használni az angolt), vagy egyszerűen csak megtapasztalod, milyen dolgozni, így már jobban el fogod tudni képzelni az egyetemi éveid alatt is, hogy mi is következik majd utána.
  7. Önkéntesség külföldön. Kereshetsz önkénteskedési lehetőséget, akár itthon, akár külföldön. Ez utóbbi előnye, hogy a szállás és ellátás költségeit állják, és a munkavégzés alatt megismerkedhetsz az adott ország kultúrájával, megtanulhatod a nyelvet, és rengeteg tapasztalatra és ismeretségre tehetsz szert. Közben pedig társadalmilag hasznos munkát végezhetsz, és az önismereted és önbecsülésed is nőni fog.

Ha nem kerülsz be szeptembertől felsőoktatási intézménybe, legalább lesz időd végiggondolni, hogy mivel is szeretnél foglalkozni, milyen terület érdekel igazán. Ha még nem vagy biztos a választásodban, akkor a következő felvételiig tudsz tapasztalatokat szerezni, informálódni, önismerettel foglalkozni. Talán pont ez a helyzet fog segíteni abban, hogy megtaláld a neked való szakmát!

3 fontos szociális képesség a munkahelyen

Az utóbbi időben a munka világában egyre nagyobb szerep jut a szociális készségek meglétének az új munkaerő kiválasztásában. Az állásinterjún már nem csak a szakmai felkészültséget mérik fel, hanem azt is, hogy a jelentkező tud-e együttműködni majd a kollégáival, megfelelően kommunikálni az ügyfelekkel, hogyan kezeli a konfliktusokat. Az együttműködés képességének minősége a következő tényezőktől függ: mennyire tudok asszertíven, és nem agresszíven kommunikálni? Mennyire tudom elfogadni, hogy mások máshogyan gondolkodnak, más megoldásaik vannak egy-egy helyzetre?  Tisztelem-e a másikat, és el tudom-e fogadni a kritikát? Ha ezen a téren nem érezzük magunkat magabiztosnak, fejlesszük magunkat, felnőttként sem késő!

rawpixel-653764-unsplash.jpg
Az alábbi gyakorlatok segíthetnek:

  1. Érzelmi intelligencia. Felismerjük-e önmagunk és mások érzelmeit, és megértjük-e, hogyan hatnak ezek cselekedeteinkre? A magasabb érzelmi intelligencia segít jobban kezelni a stresszt, mivel ha megértjük, mi okozza a feszültséget, tenni is tudunk ellene. Segít önmagunk és mások motiválásában is, mert ha felismerjük, mi okoz a munkában örömet, elégedettséget, akkor ezek motiválni fognak a jobb, hatékonyabb munkavégzésre. Ha pedig megértjük, mitől lesz a kollégánk, főnökünk dühös vagy frusztrált, akkor könnyebben tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket, és megoldani az esetleges konfliktusokat. Gyakorlat: Figyelj a tested jelzéseire. Görcsbe rándul a gyomrod? Megfájdul a fejed? Súlyt érzel a mellkasodon? Milyen érzés kapcsolódik ezekhez a testi jelzésekhez, és milyen helyzet váltotta ki ezeket? Milyen gondolat húzódik mögötte, és az reális-e? Egy példa: észreveszed, hogy megfájdult a hasad, remegsz, és gyorsabb a szívverésed is. A tünetek azután jelentkeztek, hogy folyton csörög a telefon, és lassan itt az ebédidő, de még reggelizni sem tudtál. Frusztráltságot érzel, és elkeseredettséget. Mi okozza ezeket az érzéseket? Az a gondolat van benned, hogy a feladatokat muszáj elvégezni, különben nem fogsz megfelelni, és kiderül, hogy alkalmatlan vagy? Vizsgáld meg, valóban így van-e: nem lehet, hogy mindenkinek jár pár perc pihenő, és ettől még senki nem lesz alkalmatlan? Mi lenne a helyzethez legjobban illő viselkedés?                                    
  2. Aktív figyelem. Az egyik legfontosabb képesség, hogy oda tudunk-e figyelni a másikra, és megértjük-e azt, amit mond, illetve a mondanivalója mögöttes tartalmát. Az ügyfél, a kollégánk vagy a főnökünk mélyebb megértése hozzásegít a jobb kapcsolat kialakulásához, a konfliktusok megoldásához és a feladatok hatékonyabb elvégzéséhez. Gyakorlat: ha valaki beszél hozzád, ne a válaszon gondolkozz, hanem próbálj teljesen a mondanivalójára koncentrálni, majd amikor befejezte, adj neki egy egymondatos összefoglalót, hogy “tehát azt mondod, hogy…”. Csak ezután reflektálj rá, és mondd el, hogyan néz ki a szituáció a te nézőpontodból. Nehezítés: figyelj arra is, mi lehet a beszélő igénye az adott pillanatban? Mit is szeretne? (Még ha nem is arról beszél.)                                                                                                                               rawpixel-715687-unsplash.jpg
  3. Empátia. Annak képessége, hogy felismerjük mások érzéseit, félelmeit, aggodalmait azáltal, hogy képesek vagyunk az ő helyzetükbe képzelni magunkat. Az empátia segíthet abban, hogy a másik által elmondottakat jobban megértsük, és ne saját feltételezéseinkre építsünk. Abban is hasznos lehet, hogy a másik fél megértése által jobb kapcsolatot tudjunk kialakítani, és a konfliktusokat konstruktív módon tudjuk megoldani. Gyakorlat: Idézz fel egy helyzetet, amikor valakivel vitába keveredtél. Próbáld meg felidézni, mit gondoltál, éreztél, tettél akkor. Ezután próbálj a másik ember bőrébe bújni és kitalálni, mit érzett, gondolt ő? Mi lehetett az viselkedése mögött? Voltál-e te korábban olyan helyzetben, amikor úgy érezted magad, ahogy ő érezhette ebben a szituációban? Harmadszorra képzeld magad egy kívülálló helyzetébe: mit láthatott volna, hogyan viselkedtél te, és hogyan a másik? Mit üzentetek egymásnak a testbeszédetekkel?



Felhasznált irodalom:

Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell, Liz Wilson: Érzelmi Intelligencia coaching, 2015

Thomas Gordon: Emberi kapcsolatok, 2016

3 kérdés karrierváltás előtt

Az alábbi kérdések segítenek, hogy eldöntsd, a karrierváltás-e a te utad.

Összhangban áll-e a munkád az értékeiddel? Ha elgondolkozol azon, hogy mit is tartasz fontosnak az életben, rájöhetsz, hogy a jelenlegi munkád nincs összhangban ezekkel. Például ha fontos számodra, hogy minél több időt tölts a családoddal, és aktív részese legyél az életüknek, de reggeltől estig az irodában vagy és hétvégenként is túlórázol, akkor érdemes elgondolkodni, hogy ez a munka boldoggá tesz-e téged? Ha régebben fontos volt számodra presztíz, a magas életszínvonal, de azóta változtál és más dolgok váltak fontossá, akkor meggondolandó, hogy olyan munkát végezz, ami már a megváltozott értékrendedet tükrözi.

hunters-race-408744-unsplash.jpg

Összhangban áll-e a munkád a képességeiddel? Van-e olyan képességed, kompetenciád, ami kifejezetten az erősséged, de a szakmádban nincs igazán szükség rá, nem tudod hasznosítani? Ha a legnagyobb erősséged a kreativitásod, akkor érthető, ha rosszul érzed magad egy adminisztratív pozícióban. Ha szeretsz előadni, prezentálni, a figyelem középpontjában lenni, de egész nap excel táblázatokat gyártasz a gép előtt, akkor nem vagy jó helyen.

helloquence-61189-unsplash.jpg

Milyen képességek szükségesek a jelenlegi szakmádhoz? Te rendelkezel ezekkel? Vagy van olyan, ami kifejezetten gyengeséged? Tudnád-e ezt fejleszteni, és szeretnéd-e? Lehet,hogy azért érnek kudarcok, mert lenne még hova fejlődni, és ilyenkor érdemes lehet energiát ráfordítani a tanulásra, önképzésre. A kérdés, hogy ha megszereznéd az adott kompetenciát és ezáltal sikeressé válnál a munkádban, akkor elégedett lennél-e?

Karrierváltás, vagy csak egy másik állás kéne?

Ha elbizonytalanodtál, hogy a szakmádban egyáltalán van-e keresnivalód, lehetséges, hogy csak a jelenlegi munkahelyeden nem vagy jó helyen. Egy másik állásban, de ugyanabban a pozícióban viszont megoldódnának a problémáid, és jönnének a sikerek. Miből döntheted el, hogy a munkahelyeddel vagy a munkáddal van a gond?

mimi-thian-737030-unsplash.jpg

  1. Úgy érzed nem becsül meg a főnököd? Ha nem kapsz elismerést a munkádért, az nagyon demotiváló lehet, és elbizonytalaníthat, hogy egyáltalán ezzel kell-e foglalkoznod. De tényleg egy ember visszajelzésére akarsz hagyatkozni ennek eldöntésében? Lehet, hogy más főnök, más körülmények között elégedett lenne ugyanazzal a teljesítménnyel, vagy tudna támogatni abban, hogy többet hozz ki magadból.
  2. Kapsz-e tőle támogatást? Kérhetsz-e? Ha nem fordulhatsz hozzá, amikor a munkád végzése során elakadsz, akkor egyedül maradsz a problémával, így kudarcként élheted meg, hogy valamit nem sikerült megoldanod. Pedig lehet, hogy nem is neked kéne…
  3. A kollégáid bírálnak, elégedetlenek veled? Próbáld meg végiggondolni, vajon jogos kritikáról van szó, vagy valami más ki nem mondott indíték áll a háttérben? Mi mond el az általuk mondott kritika róluk?
  4. Tudsz-e fejlődni, újat tanulni? Lehet, hogy azért kezdtél el a karrierváltáson gondolkodni, mert a jelenlegi állásodban már nincs semmi kihívás, rutinból megy minden, és elkezdtél unatkozni. De mi van, ha egy másik cégnél még sok újat tanulhatnál a szakmáról? Új impulzusok érnének, új szakmai kapcsolatokat köthetnél, másik területen mélyíthetnéd el a tudásod, és ez ismét érdekessé tenné számodra a munkád?
  5. Van-e előrelépési lehetőség? Lehet, hogy egy komolyabb pozíció már megadná azt a kihívást, ami most hiányzik, csak erre a mostani munkahelyeden nincs lehetőség.
  6. Hagynak-e, hogy olyan módszerrel, tempóban dolgozz, ahogy az neked komfortos? Lehet, hogy azért éled meg kudarcnak a munkád, mert nincs összhangban a személyiségeddel. Ha te szeretnél mindent megtervezni, végiggondolni, de a főnököd állandóan siettet, akkor azt gondolhatod, hogy benned van a hiba, pedig csak más a munkatempótok. Ha pedig nem csak azt mondják meg, hogy mit, hanem azt is megszabják, hogyan, az a korlátozás szintén elveheti a motivációdat és az önmagadba vetett hitedet.
  7. Mi az oka, ha sikertelenséget élsz meg? Automatikusan magadban keresed a hibát, pedig lehet, hogy a szervezet jelenlegi működéséből fakad, hogy nem érsz el olyan eredményeket, amelyeket kitűztél. Vizsgáld meg, hogy a saját teljesítményeden kívül mi minden befolyásolja még a kívánt cél elérését. Ha ezek a szervezeti működés velejárói, akkor nem másik szakma, hanem legfeljebb másik állás után érdemes nézned.

Neked „kiváló” a kommunikációs készséged?

Introvertált vagy és állást keresel, de úgy érzed, nincs "kiváló kommunikációs képességed", így nem felelsz meg az elvárásoknak?

Az álláshirdetésekben a leggyakoribb elvárás a „kiváló kommunikációs készség”. De mit is jelent ez a kifejezés? Egészen másféle kommunikációra van szüksége egy sales-esnek, egy újságírónak vagy egy tanárnak. Mindhárom esetben kiemelten fontos a jól kommunikálás, de míg egy sales-es pozíció esetében a szóbeli kommunikáció, a meggyőző- és tárgyalási készség számít, addig vannak pozíciók, melyekben az íráskészség, írásban való érthető, lényegre törő kommunikáció az elengedhetetlen. Lehet, hogy te épp nem vagy erős a kapcsolatteremtés terén, és a prezentálástól is kiráz a hideg, de ettől még lehetsz kiváló kommunikátor írásban, vagy szóban kisebb csoport előtt. A kommunikációs képesség része a világos, érthető fogalmazás, a hatékony információ átadás, a diplomáciai érzék, vagy akár egy társalgás célirányos vezetése is.  Sőt, az egyik legfontosabb eleme a kommunikációnak a hallgatás képessége, az odafigyelés, a beszélő mondanivalójának (és non-verbális jeleinek) megértése.

rawpixel-669607-unsplash.jpg

Álláskereséskor érdemes végiggondolni, hogy az adott állás betöltéséhez vajon milyen típusú kommunikációra lesz szükség? Ha egész nap telefonálni kell, és ismeretlenekkel kapcsolatot teremteni, az energiával tölt fel, vagy már a gondolat is rémisztő? Ha várhatóan sokat kell majd fogalmazni, e-maileket írni, az jelent-e problémát? Kell-e majd prezentálni, vagy megbeszéléseket vezetni? Ha tisztában vagyunk saját kommunikációs stílusunkkal, erősségeinkkel, érdemes azoknak megfelelő állást keresni, és a jelentkezéskor vagy állásinterjún is kiemelni, hogy mit is jelent esetünkben a kiváló kommunikáció, miben is vagyunk mi igazán jók.  

Miről árulkodik a hobbid?

Lehet, hogy nem is sejted, de a hobbid sokat elárul arról, milyen erősségekkel rendelkezel. Ezekre az erősségekre pedig az álláskeresés vagy a karriercél meghatározása során is építhetsz!

Szeretsz sportolni.

Ha rendszeresen űzöl valamilyen sportot, akkor nagy valószínűséggel nem ijedsz meg a kihívásoktól, és képes vagy erőfeszítést tenni a kitűzött céljaid érdekében. Motivál a siker elérése, és képes vagy kitartó lenni akkor is, amikor nehéz feladattal kerülsz szembe.

Rajzolsz, festesz, zenélsz.

Minden bizonnyal erősséged a kreativitásod, amit nem csak a művészeti önkifejezésben, de akár irodai munkában is hasznosítani tudsz! Újszerű ötleteid lehetnek, másképp közelíthetsz problémákhoz, innovatív megoldásaid lehetnek. Ezenkívül megvan a képességed arra is, hogy odafigyelj a részletekre.

alice-achterhof-85968-unsplash.jpg

Szeretsz utazni.

Nyitott vagy más kultúrákra, így akár multinacionális környezetben is feltalálod magad. Valószínűleg könnyen megy a kapcsolatteremtés, az alkalmazkodás új helyzetekhez, és erősséged a spontaneitás.

Sokat olvasol.

Megvan benned a tudás iránti vágy, az igény a fejlődésre, tanulásra. Képes vagy elmélyülten odafigyelni valamire hosszabb ideig, jó a koncentrációs képességed. Képes vagy az absztrakt gondolkodásra, és az empátiád és érzelmi intelligenciád is magasabb lehet az átlagnál.

thought-catalog-188056-unsplash.jpg

Szeretsz kertészkedni.

Nagy valószínűséggel gondoskodó vagy és türelmes, odafigyelsz másokra, segítesz kollégáidnak és nem lehet könnyen felidegesíteni.  

10 jel, hogy ideje váltanod

  1. Egyre többször eszedbe jut, hogy ott kéne hagynod az állásod.
  2. A családoddal, barátaiddal folytatott beszélgetések egyik fő témája a munkahelyi problémáid.
  3. Nem tudsz elaludni esténként, reggelente nem tudsz felkelni.
  4. Gyakran fáj a fejed, görcsöl a gyomrod vagy egyre többször vagy megfázva.
  5. Már vasárnap azon aggódsz, hogy hétfőn megint be kell menned a munkahelyedre.
  6. Munka közben gyakran unatkozol, nincs kedved elvégezni a feladataidat.
  7. A produktivitásod csökken, ahogy a munkád színvonala is.
  8. Egyre türelmetlenebb vagy a kollégáiddal.
  9. Értelmetlennek látod a munkát, amit végzel, és a cég céljaival sem tudsz azonosulni.
  10. Rutinszerűen végzed a munkád, nincs már kihívást jelentő feladat.

 rawpixel-682403-unsplash.jpg

Ha a felsoroltakból háromnál több igaz rád, ideje elgondolkodnod, hogy jó helyen vagy-e, és másik állás-, vagy akár másik karrierút irányába váltanod!

8 gondolatébresztő kérdés, ami segít rálelni a hivatásodra

Ezen kérdések végiggondolása segíthet, hogy megtaláld magadban, mivel is foglalkoznál legszívesebben.

diego-duarte-cereceda-499225-unsplash.jpg

  1. Mitől tudok reggel kikelni az ágyból?
  2. Ha nem lenne szükségem pénzre, mivel tölteném el az életem?
  3. Mit élveztem a legjobban gyerekként?
  4. Mikor ragadott magával úgy tevékenység, hogy teljesen belefeledkeztem?
  5. Mit szeretnék, miről emlékezzenek rám?
  6. Mi az, amit szerintem a legjobban csinálok?
  7. Mit mondanak mások arról, hogy mi az, amit a legjobban csinálok?
  8. Mi az, amiben egyedi vagyok, amiről mások megismernek?

Foglalkozás vagy hivatás?

A többség számára a munka a pénzkeresés eszköze, mely szükséges ahhoz, hogy az ember önmagát fenntartsa, szükségleteit kielégíthesse, és a fizetés nagyságától függően jobb-rosszabb életszínvonalat biztosíthasson magának, családjának. És vannak azok a szerencsések, akik számára a munkájuk nem is munka, hanem hobbi, örömet okozó tevékenység, amire szívesen fordítanak akár extra időt és energiát is. Miben különbözik tehát a kettő? Az egyiket az ember kényszerből végzi, mert ha nem tenné, hiányt szenvedne valamiben, amire szüksége van. A másikat úgy nevezzük: hivatás. A hivatás az, ami örömet okoz, ahol lehetőségünk van alkotni, kihasználni a bennünk rejlő tehetséget, erősségeinket, ami elégedettséggel tölt el, ami elegendő kihívást jelent ahhoz, hogy évekig, akár egy életen át végezzük. A hivatás olyan munka, melynek során értéket teremtünk, valamilyen társadalmilag hasznos dolgot végzünk vagy hozunk létre, esetleg másoknak segítünk, mindenesetre nem csak magunknak, de másoknak is hasznára válik.

paula-may-540833-unsplash.jpg

Hogyan találhatod meg a hivatásod?

  1. Mi az, ami energiával tölt fel? Ha valami iránt szenvedélyesen érdeklődsz, és szívesen foglalkozol vele, az jó alapja lehet a hivatás megtalálásának. Ha egy tevékenységet örömmel végzel szabadidődben, akkor talán szívesen végeznéd úgy is, hogy még pénzt is keress vele.
  2. Miben vagy jó? Ha az erősségeidet ki tudod használni, akkor nap mint nap sikerélményed lesz, mert érezni fogod, hogy jó vagy abban, amit csinálsz. (Míg ha olyan munkát végzel, amihez valami olyan képesség kellene, ami nem az erősséged, az a folyamatos kudarcélmények miatt nem lesz jó hatással az önbizalmadra.)
  3. Milyen munka illene a személyiségedhez? Más erősségei vannak egy extrovertált vagy egy introvertált személyiségnek, és a nem megfelelő munkakör állandó, szükségtelen nyomást eredményezhet. Ami az egyik munkakörben hátrány, az egy másik, a beállítódásodhoz jobban illő munkakörben akár nagy előny is lehet.
  4. Van-e olyan ismerősöd, aki azzal foglalkozik, amivel te is szeretnél? Rengeteg hasznos információhoz juthatsz, ha beszélgetsz olyanokkal, akik már sikeresek az adott területen, és rálátásuk van az adott szakmára.