Kormos Lilla - coach

Találd meg a hivatásod!

Kudarcra ítéltség séma a munkahelyen

2019. április 29. - K_Lilla

Ebben a cikk-sorozatban azokat a negatív sémákat fogom bemutatni, melyek gyakran megjelennek munkahelyi környezetben is - akár saját magunkban, akár kollégáink, főnökünk viselkedésében fedezhetjük fel őket. Ezeknek a sémáknak a megismerése segíthet jobban megérteni saját működésünket, problémáink okát, illetve a minket körülvevő embereket is jobban megérthetjük, így jobb kapcsolatokat tudunk majd kialakítani velük. (A sémákról általában ebben a bejegyzésben olvashatsz.)

A “kudarcra ítéltség séma” jellemzője, hogy az ezzel a sémával rendelkező személy azt gondolja, élete kudarcok sorozata, vagy hamarosan elkerülhetetlenül be fog következni a kudarc, mivel nem képes olyan teljesítményre, mint mások. Akár a tanulásban, akár a munkában, vagy magánéletében fél a kudarcoktól, mivel azt hiszi, másoknál butább, tehetségtelenebb, ügyetlenebb, mint mindenki más. Saját magát képtelennek tartja arra, hogy sikereket érjen el, és ha ez “véletlenül” mégis bekövetkezik, akkor a sémával rendelkező attól kezd el félni, hogy ez az állapot meddig fog tartani, mivel előbb-utóbb elkerülhetetlen a bukás. A séma által vezérelt viselkedések sajnálatos velejárója, hogy önbeteljesítő jóslatként működnek, vagyis a kudarctól való félelem végül ténylegesen akadályozza a jó teljesítmény elérését, és a kudarc valóban jó eséllyel bekövetkezik (tipikus példa erre egy vizsga vagy állásinterjú, ahol a túlzott izgatottság lebénítja az illetőt, aki így nem jól szerepel, és valóban nem sikerül a szereplése). Az újabb kudarcok pedig még jobban megerősítik azt a hiedelmet, hogy az illetőnek “soha semmi nem sikerül”. A csökkentértékűség sémától az különbözteti meg, hogy előbbi a szeméyiségre vonatkozó negatív hiedelem, a kudarcra ítéltség pedig a teljesítményre vonatkozik.

work-2005640_1280.jpg

A kudarcra ítéltség kétféleképp alakulhat ki: az egyik, ha a szülők gyerekük teljesítményét leértékelték, az általa tett erőfeszítéseket (pl gyakorlás, tanulás) kevésnek ítélték, ezzel megerősítve benne, hogy a teljesítménye alulmarad az elvárhatótól.

Tovább

Csökkentértékűség séma a munkahelyen

Ebben a cikk-sorozatban azokat a negatív sémákat fogom bemutatni, melyek gyakran megjelennek munkahelyi környezetben is - akár saját magunkban, akár kollégáink, főnökünk viselkedésében fedezhetjük fel őket. Ezeknek a sémáknak a megismerése segíthet jobban megérteni saját működésünket, problémáink okát, illetve a minket körülvevő embereket is jobban megérthetjük, így jobb kapcsolatokat tudunk majd kialakítani velük. (A sémákról általában ebben a bejegyzésben olvashatsz.)

Csökkentértékűség séma

A csökkentértékűség-szégyen sémát sokan ismerhetik, hétköznapi nevén ez az önbizalomhiány, és sajnos elég gyakori jelenség. A csökkentértékűség séma definíciója:

“...az az érzés, hogy az egyén egy lényeges szempontból tökéletlen, rossz, nemkívánatos, alsóbbrendű, értéktelen; vagy hogy a jelentős másik nem lenne képes őt szeretni, ha igazán megismerné.”

people-2587435_1280.jpg

A tökéletlenség lehet bármi, egy jellemhiba, egy külső, testi jellemző, vagy egy képességbeli hiányosság, melyet az illető felnagyít, és annak a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít. Úgy érzi, nem elég értékes, és amikor a séma aktiválódik, szégyenkezés fogja el önmaga hiányossága, vélt értéktelensége miatt.

Tovább

Sémák a munkahelyen - első rész

Mik azok a sémák, és mit tehetünk ellenük?

A most következő cikk-sorozatban azokat a negatív sémákat fogom bemutatni, melyek gyakran megjelennek munkahelyi környezetben is - akár saját magunkban, akár kollégáink, főnökünk viselkedésében fedezhetjük fel őket. Ezeknek a sémáknak a megismerése segíthet jobban megérteni saját működésünket, problémáink okát, illetve a minket körülvevő embereket is jobban megérthetjük, így jobb kapcsolatokat tudunk majd kialakítani velük.

sema.png

Tovább

Mikor érdemes coachhoz fordulni?

A coaching már régóta nem csak a felsővezetők körében népszerű, egyre többen fordulnak ehhez a segítséghez magánemberként is karrierjük vagy magánéletük problémáival. (A leggyakoribb kérdésekről ebben a bejegyzésben írtam.) De melyek is azok a tipikus élethelyzetek, amelyekben érdemes coachhoz fordulnunk?

  1. “Nem tudom, milyen irányba induljak, van egy csomó ötletem, elképzelésem, vágyam, de túl sok a lehetőség, nem tudok dönteni”. Ha valaki például szeretne vállalkozást indítani, de több jó ötlete is van, nem tudja, melyiket valósítsa meg, vagy szeretne karriert váltani, és több másik terület is érdekli, érdemes coachhoz fordulni. A coaching során ekkor megvizsgáljuk a különféle ötleteket, megnézzük, melyikben mi a vonzó, és megkeressük azt a verziót vagy kombinációt, amivel az ügyfél a leginkább elégedett. A coach segíti az ötletekkel kapcsolatos érzések, esetleges aggodalmak feldolgozását. A folyamat végére az ügyfél tisztán látja, mi a célja, ami felé aztán lépéseket tud tenni.                               
  2. Döntéshelyzet. “Elfogadjam-e a kapott állásajánlatot/előléptetést? Belevágjak-e egy adott vállalkozásba, vagy ne?” Ilyenkor a coach segítségével meg lehet nézni a pro és kontra érveket, végiggondolni az egyes döntések következményeit. A coaching célja, hogy az ügyfél olyan döntést hozzon, amit nem a másoknak való megfelelés befolyásol, hanem a saját belső “iránytűje” mutat számára, így a döntéssel később is elégedett lehet majd.image-from-rawpixel-id-560498-jpeg.jpg
  3. “Reménytelen helyzet.” Amikor az ügyfél úgy érzi, nincsenek lehetőségei, illetve minden lehetőség rossz, helyzete teljesen reménytelen, és nem látja a problémájára a megoldást. Ilyenkor a coach új nézőpontokat ad, segít távolabbról szemlélni a helyzetet, és felfedezni a lehetséges megoldásokat, amelyeket az ügyfél, mivel addig a problémára koncentrált, nem vett észre.                                               
  4. “Látszólag minden rendben, nincs okom panaszra, mégis rosszul érzem magam. Szeretném megérteni ezt a helyzetet, és jobban lenni.” A coach segít megérteni, mi is a felszín alatt a probléma, mi okozza a szorongást, a belső feszültséget. Ezután lehet továbblépni, és feldolgozni az elakadás, szorongás okait. maria-teneva-1380431-unsplash.jpg                                                                                                                                        
  5. Konfliktushelyzet. “Hogyan oldjam meg a konfliktust a párommal, főnökömmel, kollégámmal, barátnőmmel?” A számunkra fontos személyekkel sokszor nehéz konfrontálódnunk, mert nem szeretnénk elveszíteni az adott kapcsolatot (vagy a munkahelyünket). A coach tud hatékony konfliktuskezelő módszereket javasolni, és védett közegben el is lehet játszani, kipróbálni a párbeszédeket, utána pedig megvizsgálni, vajon célravezető volt-e a kommunikáció adott formája. Az ügyfél így fel tud készülni a konfrontációra, és nagyobb az esélye, hogy a konfliktust békésen megoldó és saját érdekeit képviselő módon fog részt venni az adott szituációban.                                                                                                    koen-eijkelenboom-353684-unsplash.jpg
  6. “Szeretnék változtatni magamon, magabiztosabb/nyitottabb/barátságosabb, stb. lenni.” Amikor úgy érezzük, hogy egy bizonyos tulajdonságunk, például a zárkózottságunk vagy önbizalomhiányunk komolyan akadályoz minket a mindennapi életünkben, és nem vagyunk kibékülve önmagunkkal, a coaching segíthet az önismeret fejlesztésében, az erősségek és a fejlesztendő területek jobb megismerésében, és a vágyott állapot elérésében. A coach és ügyfele közösen átbeszélhetik, az ügyfél számára mit jelent például magabiztosnak lenni, miben lenne más az élete, ha magabiztossá válna, és mi akadályozza jelenleg, hogy úgy viselkedjen, ahogy szeretne. Az irracionális gondolatok, félelmek helyett reálisabb kép alakul ki az ügyfélben önmagáról, és a másokkal való viszonyáról.

 

Kormos Lilla, coach

 

 

Coaching? Kell az nekem?!

A leggyakrabban feltett kérdések, amiket coachként kapok a coaching iránt érdeklődőktől.

“Félek állást/karriert váltani, talán nem is fogok. Akkor is van értelme karrier coachingra jelentkeznem?”

Munkahelyet váltani, vagy pályát módosítani kockázattal jár, és a coaching pont abban segít, hogy az ügyfél el tudja dönteni, vállalja-e az ezzel járó idő-, pénz- és energiabefektetést. A vágyakat, álmokat megvizsgáljuk, hogy mennyire reálisak, elérhetők, és milyen motivációk, szükségletek rejlenek mögöttük. Az is lehet, hogy rájövünk, hogy a meglévő munkahely egy kis változtatással teljesen megfelelő, és nem kell új munkahelyet keresni vagy pályát módosítani az elégedettség eléréséhez, elég, ha kérjük a munkakörünk módosítását, vagy a viselkedésünkön változtatunk és máshogy kezelünk azelőtt megoldhatatlannak tűnő konfliktushelyzeteket, hogy nyugodtabb körülményeket teremtsünk magunknak.

“Nem igazán tudom megfogalmazni, hogy mi is a problémám, akkor még gondolkodjak rajta, mielőtt coach-hoz fordulnék?”

Az emberek többsége nem érti igazán, hogy mi is a problémája, jellemzőbb, hogy csak a tüneteket észlelik, és hogy “valami nincs rendben”. Ha orvoshoz megyünk, akkor sem a diagnózissal állítunk be: a coachingban is a folyamat során jön a megértés, és a beszélgetések során juthatunk el oda, hogy mi is a valódi probléma. És mivel ez coaching és nem pszichoterápia, itt nem a probléma okainak kutatása áll a fókuszban, hanem inkább a megértés után a kivezető utak, megoldások megtalálása, a pozitív jövőkép megalkotása. (Brief coaching irányzathoz tartozó coach esetén teljesen kimarad a probléma megértésének fázisa, és a megoldáskeresés áll a fókuszban.)

“A coaching szolgáltatás elég drága. Mégis miért érné ez meg nekem?”

A coachingra fordított összeg sokszorosan megtérül, ha a segítségével az ügyfél megtalálja azt a munkát, amit teljes erőbedobással, lelkesedéssel végez, mert jóval sikeresebb lesz benne, mint volt abban a munkakörben, amit csak kötelességtudatból végzett. Így előbb-utóbb a fizetésén is látszódni fog a változás. Másrészt olcsóbb, mint ha beiratkozna különböző önsegítő tanfolyamokra, mert a coachingban csak azzal foglalkozunk, ami az ügyfelet érinti, ami számára fontos, nem kell egy csoport összes többi tagjához igazodni. A boldogabb, mindennapi szorongástól mentes élet értéke pedig felbecsülhetetlen.

“Mi lesz, ha az első, ingyenes alkalom után meggondolom magam?”

Az első alkalom pont arra való, hogy az érdeklődő megismerje a coachot, feltehesse kérdéseit a coaching folyamatról, és megkapjon minden információt, ami alapján el tudja dönteni, hogy erre van-e szüksége. Fontos, hogy az első alkalom még nem tényleges coaching beszélgetés, hanem arra szolgál, hogy megalapozzuk a közös munkát. Ezért is ingyenes (általában), mert coaching szolgáltatást ekkor még nem nyújt a coach. Ha úgy érezzük, hogy a szakember nem szimpatikus, vagy nem az elvárt színvonalon dolgozik, nyugodtan mondjuk meg, hogy nem ez az, amit mi szeretnénk. Ugyanis ha nincs meg a bizalom, akkor a coaching sem fog működni, és az nem jó sem az ügyfélnek, sem a coachnak.

adeolu-eletu-32387-unsplash.jpg

“Fogok-e kapni tanácsokat, hogy hogyan írjam meg az önéletrajzom, motivációs levelem?”

Nem. A karriertanácsadás, melynek része az önéletrajz- és motivációs levél írás, állásinterjú kérdésekre való felkészülés, már egy következő fázis, amikor már pontosan tudja az illető, hova is szeretne pályázni, és van annyi önbizalma, hogy belevágjon az álláskeresésbe. (De aki már most pontosan tudja, hogy mit szeretne, és tisztában van az erősségeivel, csak azt nem tudja, ezeket hogyan kommunikálja a leghatásosabban, annak nem coachra, hanem karriertanácsadóra van szüksége.) Vannak coachok, akik egyben karrier tanácsadók is, ha ilyet választunk, akkor mindenképp tisztázzuk, hogy mi mit szeretnénk, tanácsadást vagy coachingot.

“Fogok kapni otthonra házi feladatot, amit el kell végeznem?”

Ez a coachtól függ, valaki szokott adni, valaki nem. Kutatások szerint a coaching folyamat sikerességét nem befolyásolja, hogy voltak-e az ülések között feladatok. Akinek igénye van rá, hogy otthon is foglalkozzon a coaching ülés során felmerült kérdésekkel, ott hasznos lehet, de akinek nem fér bele, ott kár erőltetni. Én csak külön kérés esetén szoktam adni, és akkor is az ügyféllel közösen kitalálva a neki leginkább hasznos feladatot, mert nem jó, ha kialakul egy alá-fölérendeltségi viszony, amiben én szigorú “tanár néniként” kikérdezem az ügyfelet, hogy elkészítette-e a házi feladatot (mert mi van ha nem, akkor máris kialakult egy feszültség, ami nem tesz jót bizalmon alapuló kapcsolatnak).

 

Ha érdekel, mi a coaching és milyen esetekben tud segíteni, itt találsz további infókat.

Kormos Lilla, karrier coach

https://kormoslilla-coach.hu/

 

 

13 kérdés a vágyott szakma képviselőjéhez

Mit érdemes megkérdezni pályaválasztás vagy karrierváltás előtt az adott szakmában már sikeres személytől?

Akár pályaválasztás előtt állsz, akár karriert váltanál és a jelenlegi pozíciódat lecserélnéd valami másra, feltétlenül érdemes találni valakit, aki már a vágyott szakmát űzi, és elbeszélgetni vele a munkájáról. Ha találtál valakit, aki még sikeres is az adott területen, bátran kérj tőle egy “interjút”, így rengeteg belső információhoz juthatsz, amit egyébként a “hivatalos” csatornákon nem tudhatnál meg. Egy (vagy akár több) ilyen beszélgetést követően igazán megalapozott döntést fogsz tudni hozni arról, hogy tényleg neked való-e a kinézett pálya.

trent-erwin-338084-unsplash.jpg

Tovább

A siker alapja: az önbizalom

Építs magadnak nagyobb önbizalmat 10 lépésben

Alapvető emberi vágy, hogy szeretnénk sikeresek lenni, büszkének lenni magunkra, és elérni valamit az életben. Ez valakinek látszólag könnyen megy, a többségnek azonban számos akadályt kell leküzdenie, amíg eléri (ha eléri) azt, ami számára a sikert jelenti. Rengeteg önfejlesztő könyv, cikk, blog foglalkozik azzal, hogyan érhetjük el álmainkat, hogyan válhatunk sikeressé a munkánkban vagy magánéletünkben. Ezekben közös, hogy hangsúlyozzák a pontos célkitűzés fontosságát, a kitartást, önfejlesztést, a hatékony időbeosztást, a nemet mondás szükségességét, valamint változatos tippeket adnak arra, hogy milyen napi rutinok beépítése segíthet (mint a reggeli futás vagy a napi feladatok rangsorolása). Azonban mielőtt ezen tippek bármelyikét is megpróbálnánk beépíteni az életünkbe, vizsgáljuk meg bármilyen siker alapját, az önbizalmunkat! Alapvetően rendben lévőnek érezzük magunkat? Vagy gyakran kételkedünk képességeinkben, és ostorozzuk magunkat, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szerettük volna? Azért fontos fejleszteni az önbizalmat, mert amíg nem becsüljük magunkat és nem bízunk a képességeinkben, addig nem fogjuk elhinni, hogy a siker egy valós lehetőség, és már az út elején le fogunk állni a próbálkozással.

 

Mégis, mit tegyen az, akinek alacsony az önbizalma? Hogyan lehet fejleszteni? Az alábbi tippek segíthetnek, de előre szólok, hogy nem lesz egyszerű, sem gyors ez a folyamat.

Tovább

3 inspiráló videó, ami segít a váltásban!

Érzed, hogy nem vagy jó helyen? Keresed a hozzád illő állást? Meríts inspirációt ettől a három előadótól!

Ha a munkahelyeden minden egyes napot csak rutinból nyomsz végig, de nem élvezed a feladatokat, és nem találsz benne értelmet, hasznosságot, könnyen fásulttá, unottá válhatsz. Még ha tudod is, hogy ideje lenne lépni, a biztos megélhetést, a viszonylagos sikert nehéz feladni valami bizonytalan és távoli célért. Ha belül érzed, hogy változásra lenne szükséged, de kéne valami, ami beindítja a fantáziád, és kimozdít a holtpontról, az alábbi három videót ajánlom. 

brooke-cagle-65601-unsplash.jpg

Tovább

Karrierváltáson gondolkodsz?

Van egy remek módja, hogy tisztábban lásd, mit is szeretnél, és önbizalmad is legyen belevágni a váltásba!

Korábban már írtam róla, hogy mit érdemes megfontolni, mielőtt otthagyjuk a munkánkat és valami egészen másba kezdünk (“3 kérdés karrierváltás előtt”, “Karrierváltás, vagy csak egy másik állás kéne?”) Aki már eléggé biztos benne, hogy a jelenlegi munkáját nem szeretné sokáig csinálni, és van is elképzelése, hogy milyen irányba menne tovább, még mindig számtalan akadállyal találhatja magát szembe: hogyan adja el magát az állásinterjún? Honnan tudja, hogy képes lesz az új munkakört betölteni? És ha érzi is, hogy menne neki, mivel tudja alátámasztani, releváns tapasztalatok hiányában?

A karrierváltás súlyos döntés, és elengedhetetlen hozzá, hogy tisztában legyünk azzal, milyen célok, feladatok motiválnak, mik a számunkra legfontosabb értékek, mik az erősségeink, melyekre építhetünk.

Az önismeret fejlesztésének egyik legnagyszerűbb módja az önkénteskedés.


Tovább

A pszichopata főnök

11 árulkodó jel, hogy a főnököd a szó valódi értelmében vett pszichopata

Ha a főnököd megkeseríti az életed, és folyamatosan stresszelsz miatta, akkor valószínűleg már benned is felmerült, hogy “valami nincs rendben” vele. Attól persze még nem lesz senki pszichopata, hogy hirtelenharagú, vagy nem valami barátságos. Ez egy személyiségzavar, és nagyrészt genetikai okok állnak a kialakulás hátterében. Azt is fontos tudni, hogy nem csak sorozatgyilkosok és bűnözők, hanem hétköznapi átlagemberek is “szenvedhetnek” ebben a személyiségzavarban, bár igazából nem ők, hanem a környezetük szenved.

psycho_boss.jpg

Tovább

Így készülj az állásinterjúra, ha alacsony az önbizalmad

Már az állásinterjú gondolatától is rettegsz, pedig nagyon szeretnél végre új állást találni? Azért nem is jelentkezel a hirdetésekre, mert úgy érzed, nem bírnád elviselni az interjúra járás izgalmait? Nem vagy egyedül! Nagyon sokaknak jelent stresszforrást ez a “megmérettetés”. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy egy kis extra önbizalmat szerezz, amivel felvértezve már könnyebben fogod venni az akadályokat.glen-carrie-2092-unsplash.jpg

Tovább

Stresszhelyzetek - amikor nem a relaxáció a megoldás

Gyakran halljuk, hogy a munkahelyi stressz ellen a leghatásosabb, ha relaxálunk, vagy jógázunk, vagy elmegyünk sétálni, esetleg testedzéssel vezetjük le a feszültséget. Nem kétlem, hogy ezek a tevékenységek jó hatással vannak bárkire, de önmagukban nem oldják meg a problémát! Vannak olyan stresszhelyzetek, amikor a gondolkodásunk megváltoztatása sokkal jobb eredményt hoz, mintha rendszeresen az egész napot végig stresszeljük, és utána valamivel “lelazulunk”. 

578e86fe190000d3038a7137.jpg

Tovább

9 jel, hogy alulértékel a főnököd

Ha nem értékelik a munkád, és mindig más kapja az elismerést, az rendkívül frusztráló lehet. Igazak-e rád az alábbiak?

image-from-rawpixel-id-76084-jpeg.jpg

  1. a főnöködet nem érdeklik a céljaid, ambícióid
  2. nem ad kihívást jelentő feladatokat
  3. nem von be a területedet érintő döntésekbe, nem kéri ki a véleményed
  4. nem fordít időt arra, hogy végighallgasson, ha jelzed, hogy elakadtál a munkádban
  5. nem támogatja részvételedet továbbképzésen, nyelvtanfolyamon, még ha erre egyébként a cégnél lenne is lehetőség
  6. természetesnek veszi, ha jól végzed a munkád, és nem dicsér meg érte
  7. visszajelzést csak akkor ad, ha valami problémája van a munkáddal
  8. nem vesz téged számításba új pozíciók, előreléptetési lehetőség esetén
  9. kevesebb a fizetésed, mint másoknak azonos munkakörben

Ha a fenti kijelentésekben magadra ismertél, több út áll előtted: természetesen megteheted, hogy benne maradhatsz ebben az önbizalmadat lassan leépítő helyzetben, és az ismerős rosszat választod az ismeretlen - valószínűleg jobb - helyzettel szemben.

Tovább

Hogyan neveljünk gyerekünkből magabiztos felnőttet?

8 tipp önbizalomhiányos szülőknek

Az alábbi nyolc tipp segít, hogy gyermekünk felnőve sikeres és magabiztos legyen, és ne kételkedjen abban, hogy értékes tagja a társadalomnak.

  1. Reflektáljunk a gyermek pozitív teljesítményére! Egy kutatás szerint nem azok a gyerekek lesznek felnőttként magabiztosak, akiket eszükért, tehetségükért, egyszóval veleszületett képességeikért dicsértek, hanem akik azért kaptak elismerést, mert kitartóan próbálkoztak. A szorgalom hosszútávon nagyobb sikert eredményez, mint önmagában a tehetség. (Tehát ahelyett, hogy azt mondanánk, “de ügyes/okos vagy!”, mondjuk inkább, hogy “ milyen jó, hogy végül ki tudtad rakni a kirakóst!”)  image-from-rawpixel-id-431026-jpeg.jpg

Tovább

Te mennyire vagy perfekcionista?

Mitől függ, hogy mennyire vagyunk kritikusak másokkal és önmagunkkal? És mit tehetünk, ha a magas elvárásaink már veszélyeztetik önbecsülésünket, kapcsolatainkat?

 

  • Nagyon fontos számodra, hogy főnökeid elégedettek legyenek a munkáddal?
  • Rosszul viseled, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretted volna?
  • Általában magadban keresed az okát, ha valamilyen kudarc ér?
  • Ha elkészültél egy munkával, újraolvasva mindig találsz még benne valami javítani valót?
  • Kaptál már olyan visszajelzést, hogy túlságosan kritikus vagy másokkal?
  • Kollégáid vagy beosztottaid teljesítménye többnyire nem felel meg az elvárásaidnak?
  • Gyakran veszed észre mások hibáit hamarabb, mint bárki más?
  • Gyakran ítélkezel mások felett?

Ha a fenti kérdések többségére igennel válaszoltál, akkor te is perfekcionista vagy.

william-warby-1390587-unsplash.jpg

Tovább